MaMi

       A bakancslistámon már rég óta  szerepel egy erdei faházban  családommal  eltöltendő karácsony. Sajnos ezidáig erre nem került sor. Azonban a videókönyvtárban keresgélve rábukkantam egy igazi, meghittséget árasztó rönkház belső terét ábrázoló,  karácsony hangulatát idéző  videóra. Ez az!- kiáltottam boldogan , egy ilyenben szívesen eltölteném az év- számomra- legszebb ünnepét.  Elképzeltem a ház felé vezető utat, amint autómmal a  hegy oldalán  kanyargó  szerpentinen haladunk, Az ablakon át kitekintve, rácsodálkozunk az érintetlen, hóborította tájra, a havas fenyőkre, élvezve a csupa fehérség között bujkáló színeket, a fenyvesben felbukkanó őzekre, amint az etetőkhöz közelítenek. Madarakra, amint a gondos emberi kezek által kihelyezett madáretetőkön csipegetnek.  Euforikus érzés megérkezni a fenyves erdő szélén, magányosan álló erdei rönkházhoz és izgalommal teli kíváncsisággal belépni a házba, majd ...

          2018.augusztus 6-a van.   Kora délután, a napi rendszeres úszást követően, még búvárkodom egy kicsit a kristálytiszta vízben – határoztam el.  Jól esne még egy kis lubickolás-gondoltam.   Élvezet forogni a víz alatt, kavarni a vizet, lebegni súlytalanul, felfelé tekinteni a vízfelszín felé. Alulról látni a hömpölygő, kék színben játszó felületet. A mélység színeit a kékség festi át, de, ahogy a napfény megcsillan a néhol homokos aljzaton, vibráló fénye tükröződik, így világítja meg a körülötte levő Világot, vidám hangulatot teremtve a bámészkodóknak.   Az egyik, - a fenyves ligettel határolt, sziklákkal csipkézett, romantikus,- parányi öböl nyugati részén búvárkodtam. Egyszer csak, a második, kiugró sziklafalnál. a víz alatt, sípoló, távoli hangra lettem figyelmes. -           Ezek delfinek!? - ötlött fel bennem - bizonytalanul - a felismerés. Először megrémültem: - Úristen, m...