MaMi

       Csendesen siklik a csónak a Balaton vizén.Késő délután van.  A lemenő Nap aranyló hidat fest a tó vizére. A nyári hőség alább hagyott.Egy idősebb férfi és egy kiskamasz fiúgyerek ül a csónakban. A part felé közelednek.  - Ez itt jó lesz-mondja nagyapó unokájának -itt kikötünk, megpihenünk.        A part menti homok kissé nyirkos. Az apó botjával ábrákat rajzol a homokba. A fiú szemével követi a férfi mozdulatait. Kíváncsian nézi , mi ez az ákom-bákom.  Érdeklődve várja, mi sül ki ebből az egészből.  - Mik ezek? -kérdi , mire n agyapja belefog egy nagyon-nagyon régi történetbe . Mesél Ménrót ( Nimród ) király fiairól , Hunor és Magor (Magyar) legendájáról,  a csodaszarvasról ,  a magoroknak nevezett ősapáink ránk hagyott, írott nyelvéről, egy több ezer éves írásmódról, a rovásírásról . -Tudod kis unokám, ez a legősibb emberi nyelv írott formája. Ezekkel a  fába, kőbe vésett jelekkel fontos gondolatokat üzen...

  Tél van. Izgatottan várom a havazást. A fehér takaróba burkolódzó kert és távoli vidék, a meghittséget, a békét és a csöndet jelenti számomra. Az időtlenség misztikumát sejtető havas táj látványa csodálattal és nyugalommal tölt el mindig. . Azonban most a tél csak játszik a hóval, mintha megunta volna fehér öltözetét.  Legszívesebben a tavaszra hasonlítana inkább. 2018. január utolsó hetében történt egy kissé tavaszias, napfényes délutánon. Kettő óra tájban csöngettek. Bosszús lettem. Unokámat altatta éppen a nagyobbik fiam, aki maga is fáradt volt. Nem esett jól senkinek a csendet bántóan megtörő éles hang. A várostól távol, igen furcsa és ritka esemény a váratlan vendég .Nem vártunk senkit. Tehát kíváncsian néztük az ablakon át, ki lehet az. Idegenek-állapítottuk meg. -   -   Miben segíthetek?- kiáltottam a kapu felé,  kilépve házunk teraszára, remélve, hátha csak valaki után érdeklődnek, és így gyorsan eligazíthatom őket. Azonban a válasz bizon...